Újra divatba jöttek az „átalvetős” táskák, tarisznyák, akár kicsi, akár nagyobb méretben, amelyekkel kényelmes a városi szaladgálás, bevásárlás, hiszen mindkét kezünk szabad. Ha pedig horgolással készül, még a súlya is pehelykönnyű!
Ez a tarisznya különleges technikával, hurokhorgolással készült, ami a „szőrös” hatást adja. Kb. 20 dkg barna Catania fonal, 2,5-ös horgolótű és egy vastag (kb 12-es) zoknikötőtű, valamint, ha bélést is készítünk bele, akkor bélésanyag és 20 cm-s cipzár szükséges hozzá. 24 cm magas és 25 cm széles az általam készített modell.
A táska alját 50 láncszemből álló sorral kezdtem, melynek mindkét oldalára 49-49 rövidpálca, plusz a sarkokba 2-2 rövidpálca került. Még két kör rövidpálca után egy kör egyráhajtásos pálca, majd újabb kör rövidpálca adja ki a táska alját. Ezután a táska testéhez egyráhajtásos pálcákat horgoltam körbe a kívánt magasságig.
A ráhajtott részhez, melyet külön készítettem, és a végén horgoltam a testhez, a hurokhorgolásos technikával dolgoztam, 60 láncszemmel, majd 1 sor rövidpálcával kezdve. A hurkok úgy készülnek, hogy a horgolótűvel beleöltünk a szembe, a fonalat felülről ráhurkoljuk a vastag kötőtűre (én egyébként egy tollat használtam, mert nem volt megfelelő vastagságú tűm), és a horgolótűvel a hurok mögül vesszük fel a fonalat és húzzuk át szemen – azaz tulajdonképpen rövidpálcát készítünk, de a ráhurkolt részt nem húzzuk át. A hurok a munka másik oldalán fog megjelenni (ezért készül külön darabban), és a következő sorban egyráhajtásos pálcákat horgolunk. A hurkos rövidpálcás és az egyráhajtásos pálcás sort ismételjük felváltva a szükséges magasságban.
A vállpántot tetszőleges hosszban és szélességben, egyráhajtásos pálcákkal horgoljuk a táska két oldalára.
Bélést is varrhatunk bele, akár cipzárral, akár anélkül. Én még mobiltelefon zsebet is készítettem a bélésre!
