A Kötött kedvenceink magazin legújabb, 2018/1-es számában ismét megjelent egy általam tervezett modell, egy norvégmintás pulóver! A teljes leírást megtaláljátok a magazinban, melyet most néhány saját tapasztalattal egészítek ki.
A modell ihletője a Merino Extrafine 120-ból készült norvégmintás kardigán volt, azonban vékonyabb fonalból kötöttem a pulóvert, így a mintát kicsit át kellett alakítani – a jégvirágok egy-egy szemmel szélesebbek, mint a kardigán mintájában. Ha tehát nem elérhető az a fonal, melyet egy leírásban megadnak, és azonos minőségűt (szálhossz és méretpróba) sem kapunk, akkor is van lehetőségünk a minta megvalósítására, közel azonos méretben. Ehhez kötéspróbát kell készítenünk, és egy kis próbálgatással kideríteni, hogy milyen szemszámmal tudjuk létrehozni ugyanazt a mintaképet. Ha vékonyabb fonallal kötünk, egyes helyeken növelni, vastagabb fonal esetében pedig csökkenteni kell a szemek számát (természetesen ügyelve a minta arányaira).
Az összetettebb norvég mintánál, mint amilyen ezé a pulóveré is, legcélszerűbb, ha egyenes oldalvonallal, és T-ujjal kötjük meg a modellt, ugyanis a karcsúsítások és bővítések, valamint az ujja kerekítése eléggé megnehezíti a minta leszámolását, és sok helyen fél vagy negyed minta, vagy csak egy kis része keletkezik. Ezáltal összevarráskor sem ad olyan egységes képet, mint ha egyenes szélekkel dolgozunk. Mivel a norvég technikával eleve vastagabb lesz a pulóver, hiszen gyakorlatilag két réteget kötünk egyszerre, ez már önmagában tartást ad a munkának, így nincs is igazán szükség a karcsúsításra. Emiatt azonban az ujját célszerű bővebbre tervezni, hogy viseléskor kényelmes legyen.
A világos és sötétebb, élénk szín kontrasztja itt is remekül érvényesül, akárcsak a kardigánon.
Modell: Niki, Camilla
Fotó: www.kreativkezimunka.hu
